A legendás japán rajzfilmgyáros nincs elragadtatva attól a gondolattól, hogy a jövőben akár számítógépes intelligenciák is gyárthatnának animációs filmeket, és elnézve azt a demonstrációt, amit a mester is látott, meg is értjük az aggályait…
A mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet játszik jelenünkben, a gépi gondolkodás a jövőben pedig csak fokozódni fog, elég csak a Facebook, az Apple vagy éppen az Uber erőfeszítéseire gondolni.
A San Franciscó-i cég felvásárolt egy 15 fős startupot, hogy megalkossa az Uber AI Labs nevű osztályát, amely a népszerű autómegosztós szolgáltatás mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztéseit fogja kormányozni. Lehet, hogy az Uber lesz az új Skynet?
A Kickstarter és IndieGoGo vizeiben magyarok is szívesen lubickolnak.
Bár a közösségi finanszírozás lehetősége nem új keletű dolog az üzleti világban, Magyarországon egyelőre még gyerekcipőben jár a különböző kreatív ötletek és világmegváltó termékek megvalósításáért folytatott kalapozás, legalábbis nem dúskálunk olyan projektekben, amelyek ilyen módon szerezték meg az induláshoz szükséges pénzmagot.
Bár az utóbbi időkben a fővárosi közlekedésre leginkább az „okozott kellemetlenségek” jellemzők, szerencsére történnek olyan innovatív dolgok is, amelyektől nem kell helyben agyvérzést kapnunk. Hamarosan indul a GreenGo mobilos applikációval súlyosbított autómegosztó szolgáltatása, amely segítségével elektromos autókkal közösködhetünk Budapesten.
Múlt héten egy fiatal tehetségekből álló kreatív csapat 3 napon keresztül dolgozott azon, hogy digitális megoldásaikkal jobbá tegyék a világot. Alkalmi főhadiszállásuk a Doboz nevű szórakozóhely volt, ahol olyan ötleteket szültek, mint a veszély esetén rezgő cipőfűző, az intelligens járda, de még arra is jutott idejük, hogy megtervezzenek egy képzési programot, amely keretein belül hátrányos helyzetű gyerekek tanulhatnak majd programozni. Dióhéjban ez volt az Innovation Boot Camp.
Nem is olyan régen mi is beszámoltunk róla, hogy egy nemzetközi és hazai innovátorokból verbuválódott szupercsapat érkezik Magyarországra, hogy ötleteikkel megoldást találjanak azon problémák valamelyikére, amelyeket még tavaly az ENSZ határozott meg a The Global Goals nevű kampányában.
De komolyan! Jövő héten veszi kezdetét az Innovation Boot Camp nevű rendezvény, ahol a Föld minden tájáról érkező technofil csodabogarak fognak globális problémákon agyalni, hogy nekünk ne kelljen. Legalábbis elméletben így fest a dolog.
Úgy tűnik, az idén 10 éves IT Services Hungary november 7-9. között innovatív szülinapot fog tartani, és amolyan szilícium-völgyi stílusban próbálja jobbá tenni a világot saját szervezésű rendezvényével, amely Innovation Boot Camp néven fut, és nem kisebbre vállalkozik, mint egy súlyos globális problémának a megoldására.
A nemrégiben kiadott sajtóanyaguk szerint a kreatív workshop ihletét az ENSZ tavaly meghirdetett 17 fenntartható fejlődést szolgáló célja adta, amelyek között szép számmal szerepelnek olyan problémák, amelyek megoldását könnyedén lehetne biztosítani a digitális technológia segítségével.
Az Innovation Boot Campen pedig pontosan az is a cél, hogy a meghívott vendégek és innovátorok előrukkoljanak egy olyan ötlettel, amely kihasználja a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket, és még megoldást is jelent valamelyik globális problémára. Nem egyszerű a feladat, de szerencsére a szervezők nem mind a 17 problémakört szeretnék érinteni a rendelkezésre álló három nap során, csupán a fenntartható városok, a digitális egészségügy, a minőségi oktatás és az ipari innováció kérdésköre lesz terítéken. Persze feltételezhetően így sem lesz könnyű dolguk a megjelenteknek, de legalább nem 17 globális probléma terhe fogja nyomni a szívüket, amíg bőszen keresik a megoldásokat.
Ami a vendégeket illeti, tényleg meglehetősen sokszínű a mezőny, a mezei feltalálótól kezdve a kreatív technológuson át egészen a sebészrobotikával foglalkozó szakemberig terjed a skála, ráadásul nemcsak nemzetközi gondolkodók érkeznek, hanem hazai reménységek is.
A külföldi innovátorok között érdemes megemlíteni a szemtelenül fiatal Sakthy Selvakumarant, aki építőmérnökként lesz jelen, de itt lesz Dave Hakkens is, akinek többek között ezt a csodát köszönhetjük:
A hazai vendégek között szerepel Haidegger Tamás, aki orvostechnológiával és sebészrobotikával foglalkozik, illetve Cseh József is részt vesz a diskurzusban, aki a FUTI energiatermelő térburkoló elem megalkotásával hívta fel magára a figyelmet.
Bármennyire is nemes a kezdeményezés, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy 3 nap alatt mennyire lehet hatékonyan együttműködni, és ne adj’ isten globális problémákat megoldani.
Távol álljon tőlünk, hogy kipukkasszuk a lufit, mi legalábbis a szinkronban szaltókat hányó delfinek mosolyával vennénk tudomásul, ha a workshopon tényleg egy konkrét megoldási terv születne valamelyik globális problémára, mégis túlzottan optimistának tartjuk ezt a kimenetelt. Mi legalábbis már akkor sikeresnek értékelnénk egy ilyen kezdeményezést, ha képes lenne beindítani a folyamatokat, és ha sikerülne a figyelmet ráirányítani azokra a problémákra és fejleményekre, amelyek valóban komolyan befolyásolják az életünket. Mindenesetre drukkolunk, és figyelemmel fogjuk kísérni az eseményt.
Ti mit gondoltok, sikerül nagy eredményeket elérni ilyen rövid idő alatt?
Rendkívül szigorú szabályozással herélik ki a New York-i Airbnb-felhasználókat, amin a népszerű szállásközvetítő oldal tízmillió dolláros ellenkampánya sem tudott változtatni.
Andrew Cuomo, New York állam kormányzója múlt hét pénteken elfogadta azt a törvényjavaslatot, amivel lényegében teljesen ellehetetlenítik a helyi Airbnb kultúrát. Nagyon érdekes a helyzet, hiszen ezzel a népszerű szállásközvetítő oldal egyik legnagyobb piacát, New York városát veszítheti el.
Magyarország első és legnagyobb közösségi könyvcseréldéjében „valódi könyvek cserélnek valódi gazdát”, így mindenki elolvashatja azokat a műveket, amelyeket szeretne, és esetleg nem jut hozzá a boltokban. A rukkola azonban szem előtt tartja a mindenféle szerzői jogokat is, így másolatok és egyéb pdf-ek sem „rukkolhatók” a közösségi szolgáltatásban.
2012-ben indult útjára Magyarországon a Rukkola, amely így az első és azóta is a legnagyobb hazai könyvcserélő közösségi szolgáltatás idehaza. A Facebookon már 18 000-en like-olták az oldalt és már mintegy 58 000 könyv érhető el a Rukkola keretében, ami jól mutatja a szolgáltatás népszerűségét. A Rukkola célja, hogy mindenki könnyen hozzájuthasson azokhoz a művekhez, amelyeket el szeretnének olvasni, de mondjuk ezeket nem tudják beszerezni boltokban vagy antikváriumokban.
A Rukkola persze nem az ismert növényről kapta nevét, hanem arról, hogy a felhasználók milyen könyvekkel „rukkolnak elő”, vagyis milyen köteteket ajánlanak fel társaiknak az online fórumon keresztül. A szolgáltatás a rukkoláson kívül további szakszavakkal is dolgozik, így tudunk happolni vagy épp passzolni is. Előbbi a könyv kölcsönvételét, utóbbi pedig egy kölcsönvett könyv továbbadását jelenti. Van még továbbá a prerukkolás is, amikor még nem kínáljuk fel igazából a könyvet, csak beharangozzuk, hogy ez elérhető lesz, így próbálva felturbózni a pontszámot, amit ennek rukkolásáért kapunk a fórumon.
A Rukkolán ugyanis a könyvek kölcsönadásáért és passzolásáért pontokat kapunk, ezekkel vehetünk le magunk is könyveket a „közös polcról”. Ennek lényege, hogy a felhasználók pontjaikkal licitálnak a kívánt könyv kölcsönvételére, hogy minél előbbre kerüljenek a könyvre várakozók sorában (a könyv foglalása az úgynevezett stoppolás). Amennyiben mi jutunk az adott könyvhöz, úgy a pontjainkon kívül ingyen olvashatjuk a kötetet, még a postaköltséget is a Rukkola állja.
A Rukkolában emellett ott vannak a Happontok, azok az önkéntes kulturális intézmények, vendéglátóhelyek és egyéb vállalkozások ahol leadhatjuk a happolt könyveket, illetve az új happoló felveheti ezeket. A könyvek egyébként legtöbbször személyes átvétellel, illetve postai levélként (2 kilogrammig) cserélnek gazdát. Emellett megoldható a happontok közti transzfer is, amikor is a könyv leadási helyszínét adó happontból a könyv majdani felvételének helyszínéül szolgáló happontba továbbítja a könyvet/könyveket.
A Rukkola eközben komoly szabályokat is felállított, amelyek szerint nem rukkolhatóak fénymásolatok, hangoskönyvek, pdf-ek vagy más, ISBN-számmal nem rendelkező kiadványok. Láthatjuk tehát, hogy nem egy sima kis könyvcserélgetés folyik itt, amely azt célozza, hogy kikerüljük a könyvesboltokat, hanem egy komplex kiegészítő szolgáltatást találtak ki a rukkolások, amely egyébként könyvesboltokat is magába foglal happontokként.
Te is álltál már zuhogó esőben, telepakolva csomagokkal azon filózva, hogy hogyan tudnál a lehető leggyorsabban eljutni a megbeszélt fontos találkára, mikor minden taxi foglalt? Pontosan az ilyen helyzetek hívták életre azt az alkalmazást, amely forradalmasíthatja a közlekedést. Az Uber idestova hat éve van jelen a piacon és fennállása óta éppúgy vannak ellenlábasai, mint nagy rajongói. Nézzük hogyan jutott el idáig és hol tart most az Uber!
Az Ubert 2009-ben alapította Travis Kalanick és Garrett Camp akkor még „UberCab” néven San Franciscoban. Travis és Garrett épp egy webes konferencián voltak Párizsban, amikor kivesézték, mennyire idegesítő, hogy sokszor olyankor nem lehet taxit fogni, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, például amikor csomagokkal megpakolva az esőben álldogálunk. Egyébként ez az a Garrett Camp, aki szintén alapító tagja volt az úgynevezett StumbleUpon felfedezőmotornak. A StumbleUpon által lehetőségünk van megtalálni a legjobb képeket, videókat, weboldalakat a világon úgy, hogy a rendszer megjegyzi a korábban kedvelt tartalmakat és saját ízlésünkhöz mérten ajánl fel továbbiakat.
A páros beszélgetéséből lassacskán megszületett az UberCab ötlete, amelyet San Franciscoban és New Yorkban teszteltek először. Az Uber közvetlenül kapcsolja össze az utasokat a sofőrökkel, így megkerülve a taxitársaságokat, hiszen alapvetően kedvezőbb áron utazhatunk az Uberrel, mint egy taxival. 2011-ben az UberCab folytatta terjeszkedését, és gyakorlatilag havonta új várost hódított meg: megjelent Chicagóban, majd Washingtonban is. Az év végére Párizsban is ott volt már, ezzel pedig betette a lábát Európába, nemzetközivé szélesítve addig csak az Egyesült Államokban működő autómegosztási rendszerét. 2012-ben már Ausztráliában és Ázsia nagyvárosaiban is felütötte a fejét az Uber-láz, jelenleg körülbelül 60 ország 300 városában van jelen. Ez a szárnyalás azonban közel sem volt zökkenőmentes.
Alig kezdte meg a működést az UberCab, amikor az illetékes hatóságok felszólították a vezetőséget, hogy függesszék fel a szolgáltatást, mivel gyakorlatilag engedélyek nélkül működtetnek egy kvázi taxi társaságot. A vállalatot tovább üzemeltették annak ellenére, hogy minden tranzakció után 5 000 dolláros bírsággal és minden egyes nap után 90 nap börtönbüntetéssel fenyegették a vállalat vezetőit. Az UberCab ekkor vált Uber néven ismertté és minden fórumon hangoztatták a vezetői, hogy „Inkább Uber, mint Cab”, hangsúlyozva, hogy nem annyira taxizásról van itt szó (Cab=Taxi). A cég egyik tulajdonosa úgy nyilatkozott, hogy azok a regulák, amelyek szabályozták a klasszikus taxitársaságokat, akkor születtek, amikor még nem léteztek olyan technológiák, mint az Uber működését lehetővé tevő telefonos applikáció. A vezető azt sugallta ezzel, hogy olyan újítást akarnak gátolni a hatóságok, amely forradalmasíthatja a közlekedést és kijelentette, hogy a cég elkötelezett ezek iránt és gőzerővel fog előre menni a jövőben is.
Ki lehet sofőr az Uber-nél? Igazából Uber-sofőr az lehet, aki már elmúlt 21 éves. Nem elegendő a sima jogosítvány, külön személyszállítói vizsga is kell. Ezen kívül szükséges a büntetlen előélet és a büntetőpont mentes jogosítvány.
Nálunk 2014 novemberében indult el a privát taxizásban utazó Uber. Beindulása óta természetesen Magyarországon is számos támadás érte már a szolgáltatást, a taxis társadalom itthon is sztrájkol és „tisztességtelen versenyhelyzetre” hivatkozik, illetve a cég hazai feltűnése az itthoni jogalkotókat is újításra ösztönzi.
Az augusztus végével hatályba lépő új taxirendelet alapján ugyanis két fő csoport létezik. Olyan fogalmakkal találkozhatunk, mint például a személytaxi-szolgáltatás, amely gyakorlatilag a taxizást jelenti és a mostani sárga taxik csinálhatják taxiórával és tetőjelzéssel. Létezik továbbá a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás, amely olyan cégekre vonatkozik, amelyek fő szolgáltatásuk mellett szállítanak utasokat. Ehhez nem kell taxióra és sárga autó sem, de regisztrálni itt is kötelező. Ilyen például, ha egy szálloda kiviszi a vendégét a repülőtérre.
Az NFM szerint az Uber az első kategóriába tartozik, ez viszont pont a lényegtől fosztaná meg az Ubert és használóit. Kitaláltak egy úgynevezett diszpécser-szolgáltatást is, amely egy új kategória és az olyan szolgáltatókra lehet alkalmazni, amelyek ellenszolgáltatás fejében rendeléseket továbbítanak a taxisok felé. A hatóságok a személytaxi-szolgáltatás és a diszpécser-szolgáltatás kategóriáiba tuszkolnák bele az Ubert.
Jelenleg a cég vezetői próbálnak különféle újításokat bevezetni, így a telekocsizás irányába terelni a vállalatot, hiszen a telekocsizás még nincsen szabályozva. A fő különbség egyébként az, hogy míg a taxinál a sofőr az utas kérésére megy el egy adott pontra, addig a telekocsi esetében a vezető egyébként is arra menne, így a költségét osztja meg a felhasználóval és nem tesz szert bevételre. Többen megkérdőjelezik azt, hogy az Uber beleillik-e a telekocsi kategóriájába, azonban be kell ismerni, hogy valóban inkább hajaz taxira jelenleg, mint telekocsira.
Egy szó, mint száz, a korlátozások és sztrájkok ellenére az Uber folytatja sikersztorinak számító tevékenységét, hogy pontosan milyen keretek és kondíciók között, az pedig a közeljövő zenéje lehet.
Új kezdeményezés indult Amerikában, amelynek célja, hogy a felsőoktatási intézmények kampuszai környezetbarát módon gondoskodhassanak hulladékukról. A PLAN névre hallgató közösségi kezdeményezés e célból crowdfunding útján hozna létre egy platformot, ahol a jelentkezők az e cél megvalósításához szükséges tudást és tanácsokat a közösségtől szerezhetik meg.
A nullás hulladékszint – vagyis a helyben keletkező hulladék gyakorlatilag 10 százalékban történő újrahasznosításának – elérése elképesztő célkitűzés egy kollégium esetében, a lehetetlennek tűnő küldetésben azonban most egy új kezdeményezés jelenthet segítséget. A Post-Landfill Action Network, azaz a PLAN a New Hampshire-i Egyetemről indult útjára, célja pedig, hogy „segítse olyan a hallgatók vezette önfenntartó programok elindítását és sikerességét, amelyek célja a kampusz hulladékmennyiségének nullára csökkentése”.
Az ötletgazdák jelenleg közösségi finanszírozás (crowdfunding) keretében gyűjtenek pénzt az ezt a célt segítő platform létrehozásához. A platform célja, hogy olyan adatbázist biztosítson a széles tömegeknek, amely megkönnyítheti az egyes diákcsoportok, aktivisták a PLAN-nel való együttműködését. Egy ilyen kérdések és válaszok áramlását biztosító nyitott fórum által a PLAN képes lehet megszűrni a fölösleges kommunikációt, hiszen az egyes válaszokhoz mindenki hozzáférne az oldalon, nem kellene intézményenként elmagyarázni ezeket. Ezzel tehát az egyes intézmények edukációja jóval hatékonyabb formában valósulhatna meg.
A platform fő funkciói a tervek szerint a következők lennének:
Jelenleg a kezdeményezés 6 800 dollárnál tart a crowdfundingban a célul kitűzött 10 000-hez képest. A gyűjtésben segédkezik a Yerdle tárgycserélő applikáció csapata is, akik felajánlották, hogy egy Yerdle dollárt adnak minden dollár után, amelyet a kezdeményezésnek felajánl valaki. (A Yerdle lényege egyébként, hogy a résztvevők már kevésbé használt tárgyaikat cserélik ki egymással postai vagy személyes úton.)