A dél-koreai Gurye-ben a helyiek olyan parkot hoztak létre, amelynek célja a közösség erősítése és egy új, nyitottabb társadalom felépítése. A park különféle élelmiszerek termelésével, gyártásával, valamint oktatási programok vezetésével foglalkozik, azonban a turizmusból befolyt összegek felhasználásával komoly pénzügyi támogatásokat is biztosít a helyi oktatásnak és egészségügynek.

Több mint 300 ember vesz már részt Koreában abban a kezdeményezésben, amelynek keretében 15 hektáron 340 különböző élelmiszeripari cikket állítanak elő. Korea első környezetbarát élelmiszer központja, a Gurye Natural Dream Parkban többek között rizst, péksüteményeket, zsemlegombócot, rizsbort és hagyományos koreai süteményeket állítanak elő. A park afféle ipari központnak is tekinthető, amelyben a termelés, a gyártás, a logisztika és a „zöld turizmus” funkciója együtt érvényesül.

A park mindezzel 300 fő számára biztosít munkát, akik munkájukkal a becslések szerint mindestül 10,2 milliárd koreai von-nyi, azaz mintegy 9,1 millió dolláros összértéket hoztak létre. E projekten keresztül az iCoop – amelynek keretében egyébként 78 hasonló fogyasztói együttműködés üzemel jelenleg – célja, hogy növelje közösségi szellem érzését a helyiekben.

A park környezetbarát jellegének erősítése érdekében egyre több napelemet helyeznek el az építmények tetein, a logisztikai centrum pedig már jelenleg is geotermikus energiával üzemel. A park tevékenységének központi eleme azonban az oktatás is. Így a környékbeli iskolák számára számos főzőtanfolyam, gyárlátogatás és egyéb informatív program érhető el a parkban.

A kezdeményezés, amely az iCoop Korea együttműködő csoport projektjeinek zászlóshajója, idén ünnepli alapítása utáni első évfordulóját. Az évfordulóra rendezett ünnepség nagyjából 4 000 vendéget csalogatott a parkba, akik így belekóstolhattak, milyen is ez a környezetbarát közösségi termelőközpont.

Mivel a parkot havonta átlagosan 2-3000 ember keresi fel, nem hiányozhatnak az éttermek, fitnesztermek, boltok és kávézók sem a központból. A komplexum az ezekből befolyt összegeket felhasználva komolyan hozzájárul a helyi egészségügyi viszonyok és szolgáltatások fejlesztéséhez is. Januárban az iCoop Seed Foundation támogatta a helyi szülészeti és nőgyógyászati centrum újra megnyitását, amelyet 2011-ben zártak be az orvoshiány miatt. A helyi diákok szintén támogatásban részesülnek, az ösztöndíjprogram összege 30 millió von, vagyis 26 000 dollár.

Az iCoop Korea az ilyesfajta kezdeményezésekkel kívánja megvalósítani célját, nevezetesen, hogy “egészséges és őszinte társadalmat hozzon létre a különféle közösségi szolgáltatások biztosításán keresztül”. A cél és számos eszköz tehát a programban hagyományos sharing economy elemnek mondható, ugyanakkor számos olyan momentum is látható a kezdeményezésben, amelyek már túlmutatnak ennél. Így fejlődhet tovább a megosztás gazdasága?

A Berkley Egyetem tanulmánya szerint a Zipcar 175 000 felhasználója körében 61 százalékkal többen vezetnének saját vagy bérelt autót, ha nem lenne ez a közösségi szolgáltatás, ennyivel is több jármű lenne tehát az utcán. A megkérdezettek közül minden ötödik ember nyilatkozott úgy, hogy a Zipcarnak köszönhetően eladta autóját vagy hosszabb-rövidebb időre elhalasztotta tervezett autóvásárlását.

A világszerte híres Berkley Egyetem Fenntartható Közlekedési Kutató Központja (Transportation Sustainability Research Center - TSRC) független kutatás keretében vizsgálta a közösségi autómegosztás a forgalomban lévő autók számára gyakorolt hatását. A felmérés eredményei szerint a fuvarmegosztási lehetőségek nagymértékben csökkentik az autóvásárlások, illetve autóbérlések számát.

A kutatásban a Zipcar üzleti autómegosztó szolgáltatásának felhasználóit kérdezték meg, ami összesen 24 000 riportalanyt jelentett Észak-Amerikában. A Zipcar megjelenése a megkérdezettek 20 százalékánál vezetett ahhoz, hogy eladják meglévő autójukat vagy elhalasszák tervezett autóvásárlásukat. Ezt az arányt a 175 000 Zipcar felhasználóra kiterjesztve azt mondhatjuk, hogy a szolgáltatásnak köszönhetően 33 000 autóval van kevesebb forgalomban, mint amennyi lenne a Zipcar nélkül.

A válaszadók 49 százaléka mondta azt, hogy a közeljövőben kisebb valószínűséggel vásárolna autót, a másik oldalról pedig csupán 41 százalék válaszolta, hogy autóvásárlási szándékai nem változtak a Zipcar megjelenésével. Amennyiben a Zipcar nem lenne elérhető opció, a válaszadók 37 százaléka fordulna hagyományos autókölcsönzőhöz és 24 százaléka vezetne saját vagy kölcsönzött autót, tehát összesen 61 százalékkal lehetne több autó az utakon.

A Zipcar olyan innovatív autómegosztó szolgáltatás amelynek keretében a felhasználók egy sima regisztráció után bármikor foglalhatnak maguknak Zipcaros járművet. A foglalás után ráadásul csak annyi a dolgunk, hogy a „ZipCardunkat” a kocsiban elhelyezett érzékelőhöz tartsuk, és már ki is nyílik a kocsi ajtaja. A fuvar végeztével a megbeszélt helyen adhatjuk le az autókat. Külön érdekesség, hogy a Zipcarnál már Hybrideket is vezethetünk, ennél is jobban figyelve az autózás környezeti hatásaira amellett, hogy lehetőleg csoportosan használjuk az autót, csökkentve a szükséges járművek számát.

A Berkley kutatóközpontja által készített korábbi felmérés szerint egy megosztott autó 13 saját tulajdonú járművet helyettesít a lakosság körében. A legutóbbi kutatás szerint ráadásul az üzleti autómegosztás – mikor egy vállalat köt szerződést a szolgáltatóval, hogy autóbérlés, céges vagy saját autó helyett a szolgáltató flottáját használják – képes legalább ugyanekkora eredményt elérni az utakon tapasztalható tumultus csökkentése terén.

A már Magyarországon is sokak által ismert közösségi irodák után Amerikából újabb közösségi munkahely kezdeményezés indult útjára, a lakásirodáké. A Collective Self elnevezésű szolgáltatás keretében a vendéglátók saját otthonukban rendeznek be közösségi irodát, ahol munka közben a résztvevők segíthetnek egymásnak és ismerkedhetnek. Egy ilyen otthoni iroda vezetéséhez ad könyvében tuti tippeket Lori Kane, a kezdeményezés alapítója.

Magyarországon is több olyan szolgáltatás él már, amelyek keretében a hagyományosnál jóval olcsóbban bérelhetünk rövidebb-hosszabb időre irodát. Ilyen szolgáltatást nyújt a Loffice, a Kaptár vagy a Colabs is. Amerikában azonban már egy ennél jóval közösségibb megoldás is életre kelt, amelyet Lori Kane indított el, és 2012 óta egyre népszerűbbé válik a tengerentúlon.

A Collective Self keretében ingyenesen csatlakozhatunk a valamely helybeli által a saját otthonában berendezett kis irodához. A közösségi munkahelyen mindenki a maga dolgát végzi, de közben igény szerint ötletekkel vagy mással segítik egymás munkáját és új ismeretségeket kötnek. Persze hogy igazán jó, inspiráló és egyben barátságos környezetet építhessünk ki és közben magunk is a lehető legtöbbet profitáljunk a dologból, ahhoz pár alapvetést el kell fogadnunk. Ezekhez ad segítséget a Lori Kane könyvében olvasható 10 praktikus tanács.

1. Mondj Igent a közösségre: Ahányszor csak hezitálunk, hogy tudunk-e segíteni a közösségünknek valamivel, akkor egyszerűen csak vágjunk bele, mert a jó válasz nem lehet más, csak „Igen”.
2. Figyelj a sztorikra: A mai rohanó világban számtalan inger ér bennünket, amire azonban igazán figyelni érdemes az a körülöttünk mozgó emberek történetei és tapasztalatai.
3. A kapcsolatépítés a legjobb hirdetés: A mindenféle marketing eszközök ellenére a leghitelesebb hírforrást a másik szava jelenti, így a hasonló kezdeményezéseket is legjobban a résztvevőkön keresztül népszerűsíthetjük.
4. Képzeld magad annak, ami lenni szeretnél: Kane szerint minden szerepünkben úgy kell elképzelnünk magunkat, mint afféle gurut, így annál professzionálisabban fogjuk végezni feladatainkat.
5. Ne töltsd be a teret: Nem szükséges vendéglátóként mindenütt ott lennünk, mert az emberek sokkal jobban tudják kezelni a különféle problémákat, mint hinnénk, így jobban koncentrálhatunk a fontos dolgokra.
6. Tanulj a többiektől: Érdemes mindig figyelni a többi vendéglátó tanácsaira és ötleteire, amelyeket online és offline is megismerhetünk.
7. Bízz a megérzésedben: Az „a-ha” momentumok Kane szerint nem hazudnak, bíznunk kell a megérzésekben.
8. Tegyél a közösségedért: Ha kiállunk a közösségünkért egy hasonló szolgáltatással, akkor olyan kreatív és értékes embereket ismerhetünk meg, akikkel egyébként sosem találkoznánk.
9. A kapcsolat az utcán kezdődik: Kane szerint nem csak az otthonunkat, hanem a kezünket kell a többieknek nyújtanunk, így jöhetnek létre az igazán értékes kapcsolatok.
10. Gondold, hogy ez egy kísérlet: Így nem fogjuk túl komolyan venni magunkat, sokkal nyitottabbak leszünk a különféle ingerekre.

A közösségi szolgáltatások egyre növekvő népszerűségét látva nem csoda, hogy az Európai Unió is felfigyelt a megosztáson alapuló rendszerekre. Az Európai Bizottság esettanulmányában foglaltak alapján úgy tűnik, a Bizottság egyre inkább hajlik arra, hogy speciális szabályozást vezessen be ezeknél a szolgáltatásoknál, amely a kellő átláthatóság megteremtése mellett megőrizné a sharing economy szabadságát.

Az adatok szerint évente nagyjából 25 százalékkal bővül a megosztáson alapuló szolgáltatások rendszere, így a hálózat már olyan tekintélyessé kezd válni, amely mellett az államok és a nemzetközi szervezetek sem mehetnek el szó nélkül. Ennek jegyében készítette el az Európai Bizottság az Accessability Based Business Models for Peer-to-Peer Markets című tanulmány.

A dokumentum szerint nagy szükség van valamiféle szabályozás bevezetésére a megosztáson alapuló rendszerek terén, mivel ez választ jelenthetne a sharing economy-t ért vádakra és balsejtelmekre, mint például az adókerülés, az átláthatatlanság és a fogyasztói garanciák hiánya. A másik oldalon a Bizottság szerint a szolgáltatók is jobban járnának ezzel, hiszen így hivatalos partnerségeket alakíthatnának ki a hagyományos szolgáltatókkal és állami tendereken juthatnának támogatásokhoz. A hivatalos üzemelés lehetősége emellett képessé tenné ezeket a kezdeményezéseket, hogy szabályos és akár támogatott keretek között foglalkoztassák munkatársaikat, és így vonzóbb, biztosabb munkát kínálhassanak a jelentkezőknek.

Mindehhez azonban egyértelmű, hogy nem megoldás a hagyományos, B2B és B2C szolgáltató szektor szabályait egyszerűen ráhúzni erre a rendkívül speciális piacra. Ez a dokumentum szerint a két szolgáltatási típus eltérősége miatt a szabályok rossz alkalmazásához és számos félreértéshez vezetne. A Bizottság éppen ezért teljesen egyedi, e szegmens sajátosságaihoz alkalmazkodó regulát kíván megalkotni. Ennek természetesen komoly nehézségei lennének, például ha valaki autókat ad kölcsön, az meddig számítson megosztásnak és mettől autókölcsönző vállalatnak?

A szabályozásban a legnagyobb jelentősége a dokumentum szerint a minőségbiztosítás és fogyasztóvédelem közösségi szolgáltatásokba való bevezetésének lenne. A Bizottság szerint ugyanis jelenlegi népszerűsége ellenére is, a sharing economy sokakat kifejezetten taszít, mert nincs meg bennük az a bizalom, amelynek révén ki mernék próbálni e szolgáltatásokat.

A Bizottság ugyanakkor tisztában van a sharing economy példátlan szabadságának előnyeivel is. A dokumentum is kiemeli, hogy az adminisztratív korlátok hiánya által a közösségi finanszírozás gyakorlatilag korlátlan anyagi erőforrások elérését teszi lehetővé a résztvevőknek. Emellett azt a fajta önállóság, amely a közösségi szolgáltatók sikerének alapja, a vállalkozói képességek és attitűd nagymértékű fejlődéséhez vezet.

Ami mutatja, hogy a Bizottság mennyire hasznosnak és fenntartandónak tartja a sharing economy rendszerét az az, hogy a dokumentum nagyban méltatja a konvencionális és az ilyen új típusú szolgáltatók közti partnerségek kialakulását. Példaként említhetjük például a fuvarmegosztók és a hotelek együttműködését, ahogy az „önjelölt taxisok” egy-egy szállóval leszerződve felelhetnek a vendégek fuvarozásáért.

Újabb autómegosztó szolgáltatás indult el Magyarországon, amely főként a repülővel idelátogató, illetve hazaérkező közönség számára jelenthet olcsóbb és kényelmesebb megoldást a reptéri taxi és buszjáratok, illetve drága autókölcsönzők helyett. A BeeRides keretében magánszemélyek adhatják kölcsön gépjárműveiket az igénylőknek, ami a kölcsönzés idejétől függően akár havi fix bevételt is jelenthet a kölcsönzőknek.

Ami az Airbnb a szállásfoglalásnál, az lehet itthon az autókölcsönzésben a BeeRides, köszönhetően a kínált kölcsönzési, ingyenes reptéri parkolási és autómosási szolgáltatásoknak. Az újabb car sharing szolgáltatás tehát némileg eltér a szokásos fuvar alapú lehetőségektől, mint az Uber vagy az Oszkár. A lehetőség már elérhető a BeeRides honlapjáról.

A BeeRides-nál a megosztás tárgya csak az autó, tehát a már ismert szolgáltatásokkal ellentétben nem egy-egy fuvart vehetünk igénybe ezen keresztül. Az autókölcsönzés újszerűségét az adja, hogy a járműveket magánszemélyek adják kölcsön, amelyet az új platform közvetít ki az érdeklődőknek. A kölcsönzés menete egyszerű, hiszen a bérbeadóknak előbb igazolniuk kell személyazonosságukat, hogy ők a jármű tulajdonosai vagy üzemeltetői, valamint a szerződés megkötése után át kell adniuk az autó papírjait. Ez után csak le kell parkolniuk a járművet a reptérhez legközelebb eső, ingyenesen biztosított helyen. Ezt követően a honlapon leadott rendelésen keresztül a bérbevevők ugyancsak megadják személyes adataikat, bankkártyás letétet adnak, majd vihetik az autót a jelzett időtartamra.

Az autótulajdonosok védelme érdekében egy vizsgálatra is sor kerül minden egyes kölcsönző esetében. Ennek során a BeeRides szervezői ellenőrzik, hogy a megrendelő nem szerepel-e esetleg a Nemzetközi  Autóbérlők Szövetsége által vezetett "feketelistán", tehát hogy korábbi bérlései során nem követett-e el valamilyen vétséget, vagy tartozást nem hagyott-e maga után.

A BeeRides mindezzel komoly anyagi előnyöket biztosít a bérbeadóknak és a kölcsönzőknek egyaránt. Előbbiek ugyanis a minimális adminisztráció és a kocsi leszállítása révén egyszeri, vagy akár rendszeres fix jövedelemhez juthatnak, amikor utazás vagy más ok miatt amúgy sincs szükségük az autóra. Utóbbiak pedig jóval olcsóbban juthatnak bérautóhoz, mint más módon. Ez egy átlagos egyhetes kölcsönzés esetén a bérlőnek 25-30 ezer forint bevételt, a kölcsönzőnek pedig ugyanennyi megtakarítást jelent. Azok számára pedig, akik egy egész hónapra rendelkezésre bocsátják autójukat a BeeRides akár 154 ezer forintos díjat is biztosít az autó korától és típusától függően.

Az autókat egyébként minimum négy napra lehet kölcsönadni, amely után csak bérlés esetén jár térítés. Veszteség azonban akkor sem érheti a tulajdonosokat, ha senki sem venné igénybe a járművet, mivel a parkolás ingyenes. Emellett a tulajok minden esetben lemosva és kitisztítva kapják vissza járművüket.

A szolgáltatás alapvetően nem új, hiszen hasonló működik 2013 óta San Franciscóban a FlightCar üzemeltetésében, továbbá Franciaországban (TripNDrive) és Hollandiában (parkflyrent) is igénybe vehető ez a lehetőség.

Itthon olyan szervezetek támogatják, mint az IBM, a Design Terminál vagy az iEurope Capital amerikai kockázatitőke-befektetési társaság. A BeeRides tehát amolyan hibrid megoldásnak tekinthető a klasszikus és a céges közösségi szolgáltatások között, hiszen a hagyományos metódushoz hasonlóan egyének eszközei érhetők el a BeeRides keretében, a szolgáltatást azonban egy szervező gárda fogja össze és biztosítja.

Világszerte egyre szélesebb körben válnak nem csak ismertté, hanem a mindennapokba beépített megoldásokká a különféle közösségi és megosztásra épülő szolgáltatások. Ahogy a közlekedési, szállás, szívességcserélő és egyéb lehetőségek napról napra népszerűbbé válnak a felhasználók általános vélekedése és pénzhez való viszonya is változik. Pontosan ezt tükrözi Commonomics USA új társasjátéka is, amely a Monopoly-nak egyfajta fejtetőre állított verziójaként fogható föl.

A bajuszos, cilinderes bácsiról elhíresült játékkal ellentétben itt nem az a lényeg, hogy minél inkább megsarcoljuk a mi mezőnkre lépőket és minél több pénzt gyűjtsünk. Ehelyett a játék központi mondanivalója, hogy játékhelyzettől függően együtt, illetve egymás mellett haladjunk a cél felé, miközben igyekszünk megóvni és táplálni a közös értékeket. Ezt fejezi ki magának a játéktérnek az elrendezése is. A táblán az egyes mezők kört alkotnak, középen pedig a felirat: American Commons.

A játékban nincs pénz, és a kapzsiság helyett az önzetlenséget jutalmazza, a játékosok pedig jogok, szavazás és egyéb metódusok nyomán haladnak a tábla mezőin. A hat hónap alatt kidolgozott játék elvileg 35 dolláros áron lesz rendelhető, akik azonban július 10-ig adják le megrendelésüket, azok a játékhoz tartozó kártyákon és kiegészítőkön saját neveiket olvashatják majd helyenként. A játék ezen a linken rendelhető meg.

A játékot kidolgozó Commonomics USA, korábbi nevén BankACT, egy non-profit szervezet, amely oktatási és egyéb szolgáltatásokat kínál a különféle ügyfeleknek. Az American Commons ugyancsak egy oktatási célú projekt, amely a játékosok együttműködési hajlandóságát és a közös dolgok védelmét hivatott szolgálni.

A lakáséttermek után itt az újabb közösségi konyha őrület, ahol a wannabee séfek kis mellékest keresve bizonyíthatják tehetségüket, az éhes kalandorok pedig akkor és ott vethetik bele magukat a házi koszt örömeibe, ahol és amikor kedvük tartja. A Yummber Budapestről indul és a sikeres hazai teszt után a tervek szerint Bostontól Buenos Airesig venné be a világ különböző városait.

Sokan ismerik már itthon a „lakáséttermek” néven működő közösségi konyha szolgáltatást, a napokban azonban egy teljesen új kezdeményezés indul Budapesten, ez a Yummber. A Yummber célja, hogy összehozza a szívesen főzőket és a várost járó éhes kalandorokat, akik a normál és gyorséttermek után valami újra vágynak. A kezdeményezés lényege ezért, hogy a jelentkezők saját otthonukban, a saját konyhájukban elkészített ételekkel látják vendégül a Yummberen keresztül bejelentkező vendégeket.

A módi rém egyszerű. A wannabee séfek – akik szeretnék megmutatni szakácstudományukat – jelentkeznek a Yummbernél, ha pedig kiválasztották őket, már tölthetik is fel a Yummber applikációba, hogy mikor, mennyi és milyen ételt, illetve milyen áron kínálnak a látogatóknak. Az applikációt használó éhes kalandorok az app térképén megkeresik a legközelebbi „otthonéttermeket”, kiválasztják a nekik tetszőt és bejelentkeznek. A vendéglátó, mivel természetesen senkit sem köteles befogadni a lakásába, eldönti, mikor és kit szeretne vendégül látni, rányom a „JÖHET” gombra, a többi pedig már rajta múlik.

Ahhoz, hogy valakiből Yummber séf legyen, nem kell mást tennie, mint kitöltenie a kötelező kérdőívet, meghatároznia egy árat, egy menetrendet, feltöltenie pár képet a konyháról és a helyről, illetve beírni, hogy milyen ételekkel várja a vendégeket. Lehet itt szó a paprikás krumplitól a rákos ravioli-ig, tehát a vendégek gyakorlatilag a rendes éttermekben megszokott széles kínálatból válogathatnak.

A dolog szépségét az otthoni vendégszeretet és házias ételek, valamint a modern eszközök összehozása adja, ahogy interaktív app segítségével jönnek össze az evés és a főzés szerelmesei. A metódus előnye ráadásul, hogy így akár reggelire, akár ebédre vagy akár vacsorára is beugorhatunk valakihez, nincs semmi megkötés.

Mindez ráadásul úgy biztosít kiegészítő jövedelmet a konyhatündéreknek, hogy szinte semmivel sem követel tőlük több munkát annál, mint amennyit amúgy is elvégeznek, ahogy magukra, családjukra főznek otthon. A vendéglátás árát egyébként a Yummber automatikusan vonja le a vendég bankkártyájáról, majd azt a hét meghatározott napján továbbítja a vendéglátónak, így semmi visszaélés, fennakadás nem lehet, sőt nem is kell bankjegyekkel bíbelődnünk az esemény közben. A Yummber emellett a személyi adatok védelmére is figyel, hiszen a vendéglátó visszaigazolásáig címe és neve nem látható a jelentkezők számára az appban.

Egyelőre mintegy 40 konyhatündért választottak ki a nagyjából 400 budapesti jelentkezőből, de hogy ez még csak a kezdet, azt az is jelzi, hogy a jelentkezés továbbra is nyitott, sőt, a Yummber hamarosan megjelenne a B-szekció többi városában is: Berlinben, Barcelonában, Birminghamben, Bostonban és Buenos Airesben.

Miközben mindenfelé olvashatunk az olyan külföldi ötletekről, amelyek közösségi gyűjtéssel valósulhattak meg és tettek szert világhírnévre, hajlamosak vagyunk megfeledkezni az itthoni, legalább ilyen színvonalas kezdeményezésekről. Ezt a problémát hivatott feloldani a Mideas honlapja, ahol nem csak a pályázás menetét, hanem a különféle projekteket is behatóan megismerhetjük.

A támogatott projektek listáját böngészve találunk netes játékokat, különféle applikációkat, de olyan elemzési rendszereket is, mint a People Analytics 360. Ez egy olyan platform terve, amely a humánmenedzsment hatékonyságát kívánja támogatni. Ebben a rendszerben az egyes emberekhez tartozó adatokat és a különféle vezetési technikákat, best practice-eket egyesítették egy platformon. Az egyes intézményi vezetők ezáltal képesek lesznek valós időben minden információt, előrejelzést és trendet átlátni a hatékonyabb rekrutáció, teljesítményértékelés és csapatépítés érdekében.

A Mideas tehát – ahogy a szervezők mondják – az a platform, ahol az innováció megvalósul, itt találnak egymásra a különféle ötletek és az azokba befektetni hajlandó támogatók. A szisztéma egyébkén borzasztó egyszerűen működik. Az alap regisztráció után a jelentkező hozzáférést kap a kommunikációs felülethez, ahol bemutatkozhat és felvázolhatja az ötletét. Ha a koncepció felkelti az üzemeltetők érdeklődését, akkor egy személyes találkozón mutathatja be részletesen a tervet, és ha meggyőzi a hallgatóságot, akkor jöhet a közös munka.

A Mideas csapata ennek keretében segít a projekt építésében, és ha minden jól megy, akkor létrejöhet a saját vállalkozás, és a jelentkezőből hamisítatlan startupper válik. Akik ebben segítenek, az a Pannon Startup alapítvány, a Mideas program felügyeletét végző szervezet. Ők felelősek az ötletek védelméért, vagyis a titoktartásért, és a projektmenedzsmentért.

Mivel annál jobb esély van az egyes ötletek megvalósításához szükséges pénzügyi háttér előteremtésére, minél többen ismerik és támogatják a kezdeményezést, nagyon fontos a reflektorfény a Mideas-féle oldalaknál. A nemzetközi példákból kiindulva nem is kell ehhez sok, hiszen az átlag adományozók csupán pár dollárral járulnak hozzá a projektekhez. Ezekből az apró adományokból pedig az egész magyar innovációt erősítő és világszinten híressé tevő fejlesztések valósulhatnak meg.

Több élménnyel és jelentős spórolással nyaralhatnak idén, akik hajlandók fejest ugrani a megosztáson alapuló gazdaság világába, vagy akár csak egy-egy ilyen szolgáltatást kipróbálni. A szállástól a közlekedésen és az étkezésen át a programszervezésig már bármit megoldhatunk megosztáson keresztül, ami nem csak olcsóbb, rugalmasabb, de élménydúsabb nyaralást is szervezhetünk magunknak.

Már a repülőjegyen is spórolhatunk a különféle közösségi ajánlatok révén. Itt is mindössze egy kis rugalmasságra van szükség, például hogy készek legyünk last minute indulásra, vagy, hogy elfogadjuk a távolságalapú árazási modellt. Utóbbi annyit jelent, hogy adott áron adott távolságba viszik el az utasokat, így nincsenek áringadozások, hanem kötött tarifán utazhatunk ahhoz képest, hogy kinek mennyi fér bele a büdzsébe.

A legkevésbé ismert lehetőséget a programszervezés jelenti valószínűleg. Ennek keretében a helyiek honlapokon, illetve appokban felajánlhatják segítségüket és ötleteiket a turistáknak, hogy ingyen vagy minimális borravalóért cserébe városnéző túrát, sportlehetőségeket vagy bármi szórakozási lehetőséget szerveznek számukra. Ilyen oldal például a Vayable.

A szállásszerzésre már számos megoldás ismert, de kár lenne leragadni az Airbnb-nél, vagy a Couchsurfingnél. Ott van többek között a HomeAway is, amely immár öt kontinens elérhető szálláslehetőségeit kínálja az utazóknak. A HomeAway-jel ráadásul nem csak kis lakásokat vehetünk ki, hanem csúcskategóriás, tóparti házakat is, mindössze 150-200 dolláros éjszakánkénti áron. Használhatjuk továbbá a Flipkey-t is, amely szintén az egyszerű lakásoktól a medencés házakig minden kategóriában kínál jó lehetőségeket.

Az étkezést is megoldhatjuk a hasonló szolgáltatások segítségével. Világszerte terjednek azok az applikációk és honlapok, amelyek révén a helyiek megnyithatják otthonukat a turisták előtt, és vendégül láthatják őket egy ebédre vagy vacsorára. Ilyen oldal a Meal Sharing, a Feastly és az Eatwith.com.

Végül, a fentiekhez hasonlóan a helyi utazásban is sokféle szolgáltatásra támaszkodhatunk. Ezek a megoldások jelentik a szálláslehetőségekkel együtt a legismertebb opciókat, mint például Sidecar, BlaBlaCar vagy a RelayRides, illetve itthon az Oszkár vagy épp a BuBi.

Ezek a közösségi szolgáltatások rendre 10-25 százalékos megtakarítási lehetőséget ajánlanak, ráadásul új embereket ismerhetünk meg és olyan élményekben lehet részünk, amelyeket egyébként magunktól nem tudnánk elérni.

Az oakland-i Next Thing Co. a közelmúltban új, a közösséget szolgáló fejlesztéssel tört be az informatika piacára, mindezt pedig a közösségi finanszírozás, a crowdfunding tette lehetővé. A cég által kidolgozott eszköz C.H.I.P névre hallgat, és mindössze akkora, hogy a tenyérben is elfér. Az apró méret némi kompromisszummal is jár:  1GHz-es processzor, 512 MB RAM és 4GB tárhely jellemzi a kütyüt, amely azonban így is alkalmas a weben való szörfözésre, játékra, a cég által kínált megannyi ingyenes applikáció futtatására, és könnyen összekapcsolható mindenféle Bluetooth-os irányítóval. A fejlesztő előtt fő célként azonban az lebegett, hogy azok is számítógéphez juthassanak, akik amúgy nem engedhetik meg maguknak, hogy vásároljanak egyet. Ezt a küldetést pedig minden bizonnyal sikeresen teljesítheti majd a C.H.I.P., hiszen mindössze 9 dollárba, vagyis körülbelül 2500 forintba kerül.

A projekt nem csak hogy közösségi célokat szolgál, de közösségi alapon is valósult meg, hiszen egy közösségi finanszírozási, azaz crowdfunding kampány során jött össze a munkához és a terjesztéshez szükséges pénz. A Next Thing eredetileg 50 000 dollár előteremtését tűzte ki célul, azonban a 30 000 támogatónak köszönhetően majd’ kétmillió dollár jött össze. A C.H.I.P elképesztő népszerűsége révén már az az aggály merült fel, hogy a Next képes lesz-e időben kielégíteni a megrendeléseket. A csapat azonban egyelőre tartja a lépést.

Alig jött ki a C.H.I.P, máris annak továbbfejlesztéséről ötletelnek az IT guruk. Ez az olcsó és kisméretű eszköz ugyanis a busz érkezéséig visszaszámoló faliórától a légszennyezettség mérőkig mindenféle berendezésekben felhasználható. Addig is, a Nextnek köszönhetően most már szinte mindenki élvezheti az informatika kínálta lehetőségeket.