A közösségi szolgáltatások egyre növekvő népszerűségét látva nem csoda, hogy az Európai Unió is felfigyelt a megosztáson alapuló rendszerekre. Az Európai Bizottság esettanulmányában foglaltak alapján úgy tűnik, a Bizottság egyre inkább hajlik arra, hogy speciális szabályozást vezessen be ezeknél a szolgáltatásoknál, amely a kellő átláthatóság megteremtése mellett megőrizné a sharing economy szabadságát.

Az adatok szerint évente nagyjából 25 százalékkal bővül a megosztáson alapuló szolgáltatások rendszere, így a hálózat már olyan tekintélyessé kezd válni, amely mellett az államok és a nemzetközi szervezetek sem mehetnek el szó nélkül. Ennek jegyében készítette el az Európai Bizottság az Accessability Based Business Models for Peer-to-Peer Markets című tanulmány.

A dokumentum szerint nagy szükség van valamiféle szabályozás bevezetésére a megosztáson alapuló rendszerek terén, mivel ez választ jelenthetne a sharing economy-t ért vádakra és balsejtelmekre, mint például az adókerülés, az átláthatatlanság és a fogyasztói garanciák hiánya. A másik oldalon a Bizottság szerint a szolgáltatók is jobban járnának ezzel, hiszen így hivatalos partnerségeket alakíthatnának ki a hagyományos szolgáltatókkal és állami tendereken juthatnának támogatásokhoz. A hivatalos üzemelés lehetősége emellett képessé tenné ezeket a kezdeményezéseket, hogy szabályos és akár támogatott keretek között foglalkoztassák munkatársaikat, és így vonzóbb, biztosabb munkát kínálhassanak a jelentkezőknek.

Mindehhez azonban egyértelmű, hogy nem megoldás a hagyományos, B2B és B2C szolgáltató szektor szabályait egyszerűen ráhúzni erre a rendkívül speciális piacra. Ez a dokumentum szerint a két szolgáltatási típus eltérősége miatt a szabályok rossz alkalmazásához és számos félreértéshez vezetne. A Bizottság éppen ezért teljesen egyedi, e szegmens sajátosságaihoz alkalmazkodó regulát kíván megalkotni. Ennek természetesen komoly nehézségei lennének, például ha valaki autókat ad kölcsön, az meddig számítson megosztásnak és mettől autókölcsönző vállalatnak?

A szabályozásban a legnagyobb jelentősége a dokumentum szerint a minőségbiztosítás és fogyasztóvédelem közösségi szolgáltatásokba való bevezetésének lenne. A Bizottság szerint ugyanis jelenlegi népszerűsége ellenére is, a sharing economy sokakat kifejezetten taszít, mert nincs meg bennük az a bizalom, amelynek révén ki mernék próbálni e szolgáltatásokat.

A Bizottság ugyanakkor tisztában van a sharing economy példátlan szabadságának előnyeivel is. A dokumentum is kiemeli, hogy az adminisztratív korlátok hiánya által a közösségi finanszírozás gyakorlatilag korlátlan anyagi erőforrások elérését teszi lehetővé a résztvevőknek. Emellett azt a fajta önállóság, amely a közösségi szolgáltatók sikerének alapja, a vállalkozói képességek és attitűd nagymértékű fejlődéséhez vezet.

Ami mutatja, hogy a Bizottság mennyire hasznosnak és fenntartandónak tartja a sharing economy rendszerét az az, hogy a dokumentum nagyban méltatja a konvencionális és az ilyen új típusú szolgáltatók közti partnerségek kialakulását. Példaként említhetjük például a fuvarmegosztók és a hotelek együttműködését, ahogy az „önjelölt taxisok” egy-egy szállóval leszerződve felelhetnek a vendégek fuvarozásáért.