Sorra halljuk azokat a statisztikákat, amelyek a taxis vállalkozói engedélyek és a fuvarszervezők forgalmának csökkenéséről szólnak, ami egyesek szerint alátámasztja, hogy az Uber és társai tönkreteszik a taxi piacot. Mivel azonban az Uber nagyjából egy időben jelent meg Budapesten a taxizást szigorító 2013-as jogszabállyal, nem egyértelmű, hogy mi is okozta valójában a visszaesést. Sőt, valószínűleg a taxispiacot megtisztítani hivatott nagy szigor is szerepet játszott abban, hogy az Uber mára a legnagyobb budapesti taxi cégek egyenrangú versenytársává vált.

Zuhanó taxis fuvarszámok, egyre kevesebb sofőr, megszűnő fuvarszervező cégek: az Uber magyarországi taxipiacra kifejtett hatásait taglaló cikkekben ezek a leggyakrabban előforduló adatok, amelyek az Uber hatalomátvételét hivatottak alátámasztani. Ha azonban két tényezőt figyelembe veszünk, akkor más szemszögből láthatjuk a felvázolt képet.

A budapesti taxispiac zsugorodása számokban:

- 21-ről 11-re csökkent az aktív fuvarszervező cégek száma 2013 szeptembere és 2014 eleje között

- 14,2 százalékkal csökkent a kiadott taxiállomás-használati engedélyek száma 2012 óta

- 13 százalékkal csökkent a kiadott taxis vállalkozói engedélyek száma,

- 20 százalékkal csökkent a budapesti taxi cégek fuvarszáma

Egyfelől ne felejtkezzünk meg arról, hogy az Uber 2014 novemberében kezdte meg működését Budapesten, ami alapján úgy tűnik, az első két trendért nem lehet a közösségi szolgáltatást okolni. Másrészről pedig látni kell, hogy nem sokkal az Uber itthoni megjelenése előtt, 2013 szeptemberében lépett hatályba a taxizást nagyban szigorító törvény, amely az árazást, a kocsik maximális életkorát és számos egyéb tényezőt szabályoz.

Eszerint a sofőrök és cégek 15 évesnél nem idősebb, sárgaszínű, bankkártyás fizetésre alkalmas, légkondicionált autókkal űzhetik csak mesterségüket. Mindez több mint 600 ezer forintos költséget jelent járművenként, nem beszélve a 110 ezer forintos taxisvizsgáról és a 100-200 ezer forintos taximéter beszerzéséről. Emellé jön továbbá a drosztengedély, a biztosítás és számos további költségtényező. Mindezek finanszírozása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a kormányzat a fenti szabályozással a menetdíjakat is befagyasztotta, tehát központilag meghatározott árakon történik a személyszállítás.

Ha mindezt figyelembe vesszük, nem csodálhatjuk, hogy sokan inkább nem váltják ki az első két pontban említett engedélyeket, mert már nem éri meg számukra. Az Uber, a BlaBlaCar, az Oszkár és az egyéb megoldások azonban ezzel szemben hazai szabályozás hiányában teljes szabadságot és jobb bevételi lehetőséget biztosítanak a résztvevőknek, még az alacsonyabb árak mentén is. Míg ugyanis a taxiknál a 450 Ft-os alapdíjból, 280 Ft-os kilométer díjból és 70 Ft percdíjból áll össze az irányár, addig ez az UberX-nél – amely az Uber fix tarifás fajtája – 300 Ft, 130 Ft és 25 Ft az ártényezők mértéke.

Ennek a mindkét oldalon jelentkező árkedvezménynek, valamint a telefonos applikáció jelentette kényelemnek köszönhetően Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnökének becslése szerint az Uber havi 100 ezer fuvart bonyolít le Budapesten. Ez a szám alig marad el a legnagyobb hazai taxi társaságok (City Taxi, 6x6, Taxi4, Taxi 2000, Tele5 stb.) forgalmától, amelyek 100-150 ezer utat tesznek meg egy hónap alatt átlagosan 3-500-as flottájukkal. Az Uber népszerűségét jelzi, hogy az app többszázezres letöltésszáma mellett Facebookon már 1,8 millióan like-olták az oldalt.

Úgy fest tehát, hogy az utazók számára áremelést, a sofőrök számára jelentős pluszköltségeket hozó szigorú taxis rendelet volt az, amely megágyazott az Uber budapesti térnyerésének. És ezzel nem pontosan az eredeti célját érte el, amely a budapesti taxispiac megtisztítása volt.